Legjellemzőbb látásproblémák

Egyéb látásproblémák

Mi okozza a rövidlátást?

A rövidlátás akkor lép fel, ha a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Miópia esetén a fénysugarak a retina előtt találkoznak, és emiatt a távoli tárgyak homályosan látszanak. A rövidlátás gyakran fordul elő családon belül, de kapcsolatba hozzák a közeli tárgyakra, például a számítógépek képernyőire való, rendszeres, hosszú ideig tartó fókuszálással is.

Miről ismerhetem fel, ha rövidlátó vagyok?
Többek között a következő jelek utalhatnak arra, hogy rövidlátó vagy:

• Nehézséget okoz a közlekedési táblák és a rendszámtáblák elolvasása
• Nem látod tisztán a fehér háttérre írt szavakat, illetve a televízió képernyőjét
• Hunyorogni kell, hogy jobban láss
• Gyakori fejfájás és szemfáradtság

Hogyan korrigálható a rövidlátás?

A legtöbb esetben a rövidlátás eredményesen korrigálható konkáv szemüveglencsékkel. Ezek átirányítják a fényt a retinára. Ha rövidlátó vagy, akkor a felírt recepten negatív előjelű dioptriaérték szerepel. Minél nagyobb a szám, annál erősebb lencsére van szükséged.

Amennyiben látászavart tapasztalsz, vagy szeretnéd megvizsgáltatni a szemeidet, egyeztess időpontot a Naghtingale Optikába!

Mi okozza a távollátást?

A távollátás általában akkor lép fel, ha a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, vagy a lencse laposabb. Ilyenkor a fénysugarak a retina mögött fókuszálódnak, így a közeli tárgyak homályosan látszanak. A távollátás gyakran genetikusan öröklődik, de az életkorral és bizonyos betegségekkel is kapcsolatban állhat (pl. cukorbetegség). Az életkorral járó távollátást presbiópiának nevezzük.

Miről ismerhetem fel, ha távollátó vagyok?
Többek között a következő jelek utalhatnak arra, hogy távollátó vagy:

• Nehezebben fókuszálsz a közeli tárgyakra
• Hunyorogni kell ahhoz, hogy élesen láss
• Gyakran tapasztalsz fejfájást

Hogyan korrigálható a távollátás?

A távollátás a legtöbb esetben hatékonyan kezelhető konvex egyfókuszú lencsékkel. Ezek újra pontosan fókuszálják a fényt a retinára. Ha távollátó vagy, akkor a felírt recepten pozitív szám szerepel. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb korrekciót igényel. 

Amennyiben látászavart tapasztalsz, vagy szeretnéd megvizsgáltatni a szemeidet, egyeztess időpontot a Naghtingale Optikába!

Mi okozza a persbiópiát?

Az öregszeműség néven is ismert presbiópia általában a 40 év fölötti korosztályt érinti. Ahogy a szemlencse veszít rugalmasságából, a szemizmokat sokkal jobban meg kell erőltetni a fókuszáláshoz, és csökken a közeli tárgyakra való fókuszálás képessége. A presbiópiát más látászavarok is kísérhetik, például a rövidlátás, a távollátás és az asztigmia.

Miről ismerhetem fel, ha presbiópiás vagyok?
Többek között a következő jelek utalhatnak arra, hogy presbiópiában szenvedsz:

• Egyre nehezebben fókuszálsz a közeli tárgyakra
• A könyvet, újságot, digitális eszközöket kartávolságnyira kell tartani ahhoz, hogy jól lásd azokat
• Gyakori fejfájást és szemfáradtságot tapasztal

Hogyan korrigálható a presbiópia?

A presbiópia a legtöbb esetben hatékonyan kezelhető progresszív lencsékkel, amelyek nem csak távolra és közelre, hanem bármilyen távolságra éles képet biztosítanak. 

Amennyiben látászavart tapasztalsz, vagy szeretnéd megvizsgáltatni a szemeidet, egyeztess időpontot a Naghtingale Optikába!

Mi okozza a asztigmiát?

Asztigmia akkor áll fenn, ha a szem elülső részén lévő szövet (szaruhártya) átlátszó rétegének görbülete nem tökéletes. Ez a szabálytalan görbület azt jelenti, hogy a szembe jutó fénysugarak két különböző helyen fókuszálódnak a szem hátsó részén található fényérzékeny szöveten (a retinán), és ez homályos látást okoz. Az asztigmia általában már születéskor jelen van, és együtt járhat olyan más látásproblémákkal is, mint a rövidlátás és a távollátás.

Miről ismerhetem fel, ha asztigmiám van?
Többek között a következő jelek utalhatnak arra, hogy asztigmiád van:

• Homályos, illetve torz látás közelre és távolra
• Gondot okoz a függőleges, vízszintes és ferde formák megkülönböztetése
• Összekevered a hasonló betűket, például a H-t az N-nel vagy a C-t az O-val
• Fejfájás és szemfáradtság

Hogyan korrigálható a asztigmia?

Az asztigmia a legtöbb esetben hatékonyan korrigálható tórikus lencsékkel. Ezeket speciálisan arra tervezték, hogy kompenzálják a szaruhártya szabálytalan görbületét, ami az asztigmiát okozza.

Amennyiben látászavart tapasztalsz, vagy szeretnéd megvizsgáltatni a szemeidet, egyeztess időpontot a Naghtingale Optikába!

Szemfáradtság

A szemfáradtság érzése nem más, mint egy tünetegyüttes, ami gyakran jelentkezik hosszú és kifejezetten intenzív koncentrálási időszak után. Ilyen lehet például, amikor munka közben, vagy csak nagyon sokáig ülünk a számítógép előtt, vagy annyira belemerülünk egy könyvbe, hogy akár órákon át le sem tesszük. Okozhatja akár a hosszas tevékenység végzés és a rossz megvilágítás is, ami intenzív szemkoncentrációt igényel.

Szemszárazság

Ég, viszket, úgy érzi mintha homok lenne a szemében? A száraz szem szindrómát az időjárás-változásoktól kezdve a hormonális problémákig bármi kiválthatja, sőt bizonyos esetekben a szemszárazság komolyabb, rejtett betegségeket is jelezhet.

Szemviszketés

Leggyakrabban valamilyen allergiás reakció miatt viszket a szem, de előfordulhat, hogy akár valamilyen komolyabb betegség húzódik meg a tünet mögött:

Allergia: viszonylag könnyen kiszűrhető, mire vagyunk allergiások, és így javulhat a helyzet, ha elkerüljük az allergizáló tényezőket.
Kötőhártya-gyulladás: legjellemzőbb tünete a szem bepirosodása, valamint enyhébb-erősebb váladékozás
Szemhéjgyulladás: rendszerint szemészorvosok kezelik, de egyes betegségek esetén bőrgyógyászokat is bevonnak
Sjögren-szindróma: a szem mellett szájszárazsággal is jár, valamint reumatológiai tünetekkel, fájdalmas, duzzadt ízületekkel hívja föl magára a figyelmet

Fényérzékenység

Az erős lámpafény vagy napfény hatására hunyorgást, könnyezést észlelhetünk. Kiválthatja akár befelé forduló szempilla, kötőhártya irritáció, de akár szembetegség tünete is lehet. Minden olyan változás, amely a fényérzékelő szerveket érinti, fényérzékenységet is okozhat. Ez többek között a szaruhártya- illetve kötőhártya szárazságon, vírusos, baktérium vagy allergia okozta kötőhártya-gyulladáson át komolyabb fertőzések, betegségek tünete is lehet.

Látásromlás, vagy szemromlás

korlátozott látótér (csőlátás), látótér-vesztés, fokozott érzékenység a vakító fénnyel szemben, szürkületi vakság, színvakság, távollátás, rövidlátás

A látásromlás nem csak az időseket érinti. A rossz látást nagy százalékban örökölhetjük, de külöböző hatások, betegségek miatt idővel ki is alakulhat. Sokan viselük kontaktlencsét, szemüveget, amivel jól korrigálhatóak a látásproblémák, viszont ennek ellenére tovább romolhat a látásunk. Ennek okát mindenképp ki kell vizsgálni, megelőzve a nagyobb problémát. Ezért is fontos a szemüvegesek és kontaktlencsések esetében a rendszeres kontroll vizsgálat.

A látásromlásnak számos oka lehet, például egy betegség is okozhat hirtelen látásromlást, ugyanakkor jelentkezhetnek látásproblémák a kor miatt is. Mindemellett lehet örökölt betegség, túl sok eltöltött idő számítógép és okos eszközött előtt, 40 éves kor felett jelentkezhet presbiópia, okozhatja cukorbetegség, szürkehályog, időskori makula degeneráció (sárgafolt sorvadás).

Tompalátás

Tompalátás, más néven amblyopia, vagy lusta szem akkor alakul ki, ha a szemből nem érkezik az agyba megfelelő, éles, kontrasztos kép. A kép lehet homályos /fénytörési hiba, nagy dioptria különbség, szaruhártya- vagy lencsehomály miatt/ vagy kettőzött /kancsalság esetén/. Az agy egyik esetben sem tudja feldolgozni megfelelően az információt. A tompalátás azt jelenti, hogy az egyik szem nem képes jó látásra semmilyen esetben, még akkor sem, ha megfelelő szemüveget teszünk elé. Gyermekkorban hatékonyan kezelhető, javítható a probléma, viszont felnőtt korban már nem, ezért érdemes időben szemész orvoshoz vinni a gyerekeket.

Homályos látás

A leggyakoribb szemészeti tünet a homályos látás. Sokféle módon jelentkezhet és számos oka lehet. Fontos információ a tünet jelentkezésének ideje és az, hogy hogyan észlelte először a páciens. Ez ugyanis segít az okok kiderítésében. Ebben az esetben is az első lépés a látásvizsgálat.

Zöldhályog (glaucoma)

A glaucoma a látóideg panaszainak összefoglaló neve, melyek legjellemzőbb következménye a szem belső nyomásának megemelkedése. Magyarul zöldhályog néven ismert a betegség, mely rendkívül összetett és több változata is ismert. Röviden a következőképpen zajlik: a látóideg rostjainak pusztulása eleinte kisebb-nagyobb kieséseket okoz a látótér vonatkozásában, mely folyamat előrehaladott állapotában bekövetkezik először a látótér-szűkület, majd az összes rost elhalásával a vakság.

A zöldhályog sok esetben eleinte észrevehetetlen, éppen ezért nagyon veszélyes. Az elsődleges nyitott zugú glaucoma kezdeti stádiumában nem jár tünetekkel. Ennek okán kulcsfontosságú a rendszeres szűrés. A prevenció hiányában a beteg már csak a nagyfokú látótér-beszűkülésre lesz figyelmes.

Az egyéb típusú glaukómák általános tünetei közé tartozik a fejfájás, a homályos látás, súlyosabb esetben a roham. Ne feledje: a szűrővizsgálat, a szem nyomásának rendszeres mérése látást menthet!

Szürke hályog (cataracta)

A szürke hályog kialakulása egy visszafordíthatatlan folyamat, melynek következtében a szemlencse fokozatosan elhomályosul. A kezdődő szürkehályog nincs hatással a pupilla működésére és a látótérre sem, vagy csak minimális mértékben. Éppen ezért fontos, hogy a kezdetleges, enyhébb tüneteket is komolyan vegyük!

A cataracta sok esetben nem észlelhető a kezdeti fázisban. Arra figyelhet fel a beteg, hogy a szokásosnál jobban zavarja az erős napsütés, a szembejövő autók reflektora, vagy éppen máshogy érzékeli a színeket, mint korábban. Megváltozik a szemlencse fénytörése, fokozatosan romlik a látás, azonban nem jár fájdalommal. Ha mégis fájdalmat érzünk, akkor inkább gyulladásra, fertőzésre gyanakodhatunk.

Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya gyulladásos folyamatai számtalan okra vezethetőek vissza és gyakorlatilag bármelyik korosztály érintett lehet a témában, hiszen az egyik legsűrűbben előforduló szemészeti panasz.

A bakteriális kötőhártya gyulladás leggyakoribb kórokozói közé tartozik a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae. Ezek mellett azonban akár az olyan, szexuális úton terjedő betegségek is okozhatnak gyulladást a kötőhártyában, mint a gonorrhea, vagy a chlamydia.

A vírusos kötőhártya gyulladás többnyire kéz a kézben jár a különböző felső légúti megbetegedésekkel, mint például a felső légúti huruttal, de a bélfertőzésért felelő vírus fajták is előidézhetik a kötőhártyák begyulladását.

A nem fertőző kötőhártya gyulladás visszavezethető allergiára, szemszárazságra, légkondicionált helyiségben való huzamosabb tartózkodásra, de akár a túl sok számítógép, vagy laptop előtt töltött idő is kiválthatja.